Híreink

Az új „Jog és Mesterséges Intelligencia” podcast-sorozatban arra vállalkozunk, hogy érthetően, de szakmai igényességgel mutassuk be, mit jelent az MI a technológia, a jog és az etika határterületén.

Az adat az IT-szakember számára technikai információ, a DPO számára viszont potenciális személyes adat. Ez az eltérő szemlélet gyakran okoz konfliktust a szervezeten belül – pedig a cél közös: biztonságos és felelős adatkezelés.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem itt van, a meetingjeinken, a dokumentumainkban, a marketingkampányainkban, és bizony már a jogi kockázatainkban is. A generatív MI már nem csak egy szűk kör játékszere.

Melyek a legtipikusabb félreértések a DPO és az IT között (például tesztadatok vagy naplófájlok kezelése), és ezeket miként lehet kezelni (szerepek meghatározása, példán keresztül bemutatva). Milyen eszközökkel lehet hatékonyan integrálni a DPO-t a fejlesztési és adatmenedzsment folyamatokba?

A helyi önazonossági törvény lehetőséget ad a helyi önkormányzatoknak, mellyel a településre beköltözés korlátozható, feltételekhez köthető, a lakcím létesítése megtiltható vagy feltételhez köthető.

Tudja, hogy a vállalati működésében a munkatársai már használnak AI-t – akár titokban is? Mi történik, ha az AI döntéseire és a feltöltött adatokra nincs a vezetőségnek ráhatása?

Az utóbbi két évben robbanásszerűen megnőtt az „AI szakértő”, „AI jogi tanácsadó” és „mesterséges intelligencia ügyvéd” címkéket viselő szakemberek száma. De felmerül a kérdés: valóban szakértők-e ők?

Melyik elektronikus aláírás mikor használható? Milyen jogi erővel bírnak? Milyen esetekben fogadják el őket hivatalosan?

A jogi munka hatékonysága kulcsfontosságú, hiszen az ügyfelek gyors, precíz és költséghatékony megoldásokat várnak el.

Aki valaha képet osztott meg magáról vagy másokról az interneten és a közösségi médiában, az benne lehet az adatbázisban.